Ó, lásd az idők hetyke lányait,
- - U U - - U - UU
a napokat, mik engem összemarnak,
U U U - U - U - U - U
ünnepözönnek, boldogságzamatnak.
- U U - - - - - U - U
Nézd a napok fürge legényeit,
- U U - - U U - UU
a perceket, mik már nem az enyémek,
U - U - - - U U U - -
kék tóba hulló százszinű zenének.
- - U - - - U - U - U
S a percek bús koraszülötteit:
U - - - U U U - UU
egy-egy csöpp esőt téli mélabúban,
U - - U - - U - U - -
ruhád ráncába temess el az úrban.
U - - - U U - U U - U
S az esők fojtott ritmusu neszét,
U U - - - - U U U -
mely egykor ifjú testünkbe szivárgott,
U - U - - - - U U - -
tisztábbnak lásd, mint engem s a világot.
- - - - - - - U U - U
| A
B
B
| 10
11
11
| | A
B
B
| 10
11
11
| | A
B
B
| 10
11
11
| | A
B
B
| 10
11
11
| | | |
|
|