Véres szivem fölött még dallamok alusznak,
- - U - U - - - U U U - -
Száz évesek, borúsak,
- - U - U - U
Illatba`, könnybe` dúsak:
- - - - - - -
Csöndes csillapitói a lázas famulusznak,
- - - U U -U U - - U U - -
Ki élettitkokon tünődik.
U - - - U - U - U
Ha teste oszlopát a kétség karma rázza
U - U - U - U - - - U - U
És csontokig, velőig
- - U - U --
Vert kínok közt vetődik:
- - - - U - -
Bús, árva, halk dalokkal kiszínesűl a láza
- - U - U - - U - U - U - U
És áldoz szép fantáziáknak.
- - - - - - U- U
Ma már nem bántja vágy, tudásnak szörnyü szomja,
U - - - U - U - - - U - U
S csöndes szivén ha áthat
- - U - U - U
A titka tűnt csodáknak:
U - U - U - U
A szív nyugvó zenéje szent zsongásába vonja,
U - - - U - U - - - - U - U
S rossz kínjai álomba halnak.
- - UU - - U - U
Nem, nem bocsátalak még dallamok, szüz álmok!
- - U - U - - - U - U - -
Varázsos szent hatalmak,
U - - - U - -
Teremtői a dalnak:
U - -U U - -
Kik ős fegyverzetekkel megnyugtató őrt álltok
U - - - U - - - - U - - - -
Véres szíve fölött egy vén diáknak.
- - - U U - - - U- U
| A
A
A
A
B
| 13
7
9
14
9
| | A
B
B
A
A
| 13
7
7
14
9
| | A
B
B
A
C
| 13
7
7
14
9
| | A
B
B
A
C
| 13
7
7
14
11
| | | |
|
|