Szerző

Vértesy Gyula

író, újságíró, tanfelügyelő

1867. szeptember 22. — 1925. június 10.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1650 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 28.

Megosztás

Címkék

Vértesy Gyula

Indulóban

Hozd ki édes rózsaszálom
A lovamra a kantárom.
A lovamra kantárszárat,
Magamra meg' csókot, százat!

Látod rózsám, hogy nyergelek
Isten veled, messze megyek!
Ahol fehérlik a Tátra,
Oda repül lovam lába.

Ott a muszka. El kell menni!
El kell őket onnan verni.
Csókok hullnak, könnyek hullnak,
A huszárok most indulnak.

Fehér ormán a Tátrának
Girhes kozáklovak járnak.
Éhes kozák üget rajta -
Majd leszedjük! Rajta, rajta!

Ne nézz búsan én utánam,
Itthon hagyott virágszálam.
A levél, mind, le se pereg,
Mikorra már itthon leszek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!