Szerző
Somlyó Zoltán

Somlyó Zoltán

születési nevén Schwartz Zoltán, költő, újságíró és műfordító

1882. június 22. — 1937. január 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 998 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 25.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Somlyó Zoltán

S vagyok!

Egy nyárutói éj lehelt ki engem
e szép világba forrón, boldogan.
Oly éhes voltam, mint áradt folyam,
s tiszta, miként harmat a gabnarenden.

Apró kezemben láthatatlan gyeplők,
miken távol csikók kedve forog.
Még teli fül és kristályos torok,
de bús szemek: ősidőktől vezeklők.

Ma temetőm a nyárutói éj,
az éhségem egy virágos fekély;
a sok gyeplőt csikóim elkuszálták.

Magam gúnyolva szövöm éltem szálát.
S vagyok: mint vén cirkuszbohócnak mellén
egy nyárba rívó kopott szines mellény.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!