Szerző

Nógrádi Pap Gyula

etnográfus és költő

1843. május 20. — 1931. augusztus 5.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 922 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. december 10.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Nógrádi Pap Gyula

A szív...

Mézeskalács-kard, paripa, mégis szebb a szív,
Legkivált, ha rányomtatták: "Hozzád holtig hív."
Csengerházi barna kis lány szinte szívet kér
S vesz is egyet a sátorban néhány garasért.

Milyen szív ez? Tükör csillog kellő közepén!
Tükör alatt tölgyön-bükkön törik meg a fény.
Erdőszélen, patakparton a vadász pihen
S éppen egy szép barna kis lányt tart öliben.

Barna kis lány fel nem pillant, csak a földre néz,
De hiába, mikor úgy is kézben már a kéz!
Lombok között turbékolnak a vadgerlicék
S örömében olyan szépen mosolyg le az ég!

Csengerházi barna kis lány hegyen-völgyön át
Viszi haza kosarában a vásárfiát.
És felsóhajt: "Aki ilyen képet festeget,
Csengerházi erdőnk titkát honnan tudta meg?"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!