Szerző

Ölvedi László

költő

1903. május 22. — 1931. június 21.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 686 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 22.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Ölvedi László

Hiveim, merre vagytok?

Vértől piros az élet-árok;
Kemény csatán, akikre várok:
Hiveim merre vagytok?

Másét óvó élő sövényül
Teremtődtem s bár hitem gyérül,
Birom, ameddig birom.

Minden új nap: reményveszejtő,
Minden új út: tétova lejtő,
Zápor mossa, szél veri.

Átokverte bús Dunamente,
Bejárja lelkem éjjelente
S bekocog az ablakon.

Gyújtatlan is bizton gyúlad ott
Szikra lopva, ahol én vagyok;
Repül erre, arra is.

Szivetekbe száll a sziporka,
Hamuba hull - vagy puskaporba?
Elválik majd csakhamar.

Telt marokkal szórom a pernyét
S dúdolok halk, ósdi vecsernyét,
Bánatosat és magyart.

Akarom, hogy akik még élnek,
Mondjanak bár rossznak, kevélynek,
De jőjjenek utánam.

Érsekujvár, 1922.

Ölvedi László aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ