Ölvedi László Ősszel című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Már terjeng az októberi köd,
 -   -  -   U  -  - U U  -   
Hullanak a fonyadt levelek
 -  U U  U  U  -    U U -  
Fáradtan, fakón, disztelenül.
 - -  -    U -    -   U U U  
A gunnyasztó Gellérthegy fölött
U  -   -   -  -  -   -    U -  
A párás bánat könnyé merevül.
U  - -   - -   -   -  U U U   

 
És ami eddig fojtotta mellünk,
-  U U -  -   -  -  U  -  -    
Zuhogó árral mind, mind leszakad.
 U U - -  -   -     -    U  U -   
S ha elönt az édes kínpatak,
   U U -   U  - -   -  U U  
Akkor talán mi is betellünk.
-  -   U -   U -   U -  -    

  
Kisüthet a csókos őszi nap,
 U -  U  U   - U  -  U  -   
Nem a miénk többé mosolya.
 U  U  U-    -  -  U U  U  
Tél ajkára fagyott az ajkunk
 -  -  - U  U  -   U  -  -   
S a napsugár egy örök soha.
  U  -  U -  U   U -   U U 
 9

9

9

9

10



10

10

9

9



9

9

9

9







Alliteráció

Alliteráció