Az ég örök egyformasága közt
U - U U - - U - U -
Unatkozának már a szellemek,
U - U - - - U - U U
És megkérték Jupitert: szerzene
- - - - U U - - U U
Mulatságot, hogy földerüljenek.
U - - - - - U - U U
Jupiter a földre külde hírnököt,
U U U U - U - U - U -
Megyerit az egekbe hívta föl,
U U U U U - U - U -
S ki eddig bús honát vidítgatá,
U - - - U - U - U -
Eltávozott szerettei közöl.
- - U - U - UU U U
Alig lépett be fenn a mennykapun,
U - - - U - U - U U
És fölkacagtak az ég lelkei,
- - U - U U - - UU
Azóta őket a peleskei
U - U - U U U - UU
Notárus sokszor megnevetteti.
U - - - - - U - U U
A legkomolyabb lelkek is körülveszik
U - U U - - U - U - U -
kiváncsian, s mosolyganak;
U - U- U - U -
Sőt még maga az őszült isten is
- - U U U - - - U -
Szakállát simogatva fölkacag.
U - - U U - U - U U
| A
B
B
B
| 10
10
10
10
| | A
B
C
A
| 11
10
10
10
| | A
B
B
B
| 10
10
10
10
| | A
B
A
B
| 12
8
10
10
| ^ Keresztrím
| | |
|
Alliteráció
|