Szerző

Somlyó Zoltán

születési nevén Schwartz Zoltán, költő, újságíró és műfordító

1882. június 22. — 1937. január 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 637 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 19.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Somlyó Zoltán

A vendég

Vakon köszönt kiélt zsebem,
szemeid zöldre festik:
csendes nagyúr, kerek arany,
vendégem léssz ma estig!

Erembe bujsz, szemembe sütsz,
lesz kéjes herce-hurca.
Kiváncsi ma csak rád vagyok.
Maradjon ma az utca!

Eljöttél hát! De honnan jössz?
Ki unt meg? Ki sír érted?
Csókoltál-e asszonykezet,
sikosat, hófehéret?

Nálam bánat lesz a sorod;
itt nem találhatsz társat.
Az én kezem, az én zsebem
álomra való már csak,

szegény arany... De hogy tüzelsz!...
Talán ott voltál nála?...
Csöndes nagyúr, kerek arany,
gyerünk ki, az utcára!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom