Szerző
József Attila

József Attila

a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja

1905. április 11. — 1937. december 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1707 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 16.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

József Attila

Őszi alkonyat

Az őszutói barna alkonyat
Halkan piheg a pelyhező havon.

Vállamra érzem szép, meleg nyakad
És messzi csókod itt az ajkamon.

Hideg vonyít, agyonmart arcomat
Forró öledre mégse hajthatom.

Be messze vagy még! Bús az alkonyat,
Lágy hópihékbe hull a bánatom.

1922. október, Kedves tanáromnak, Tettamanti Bélának

József Attila aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom