Oh, én mindig szerettem őket,
U - - - U - U - U
Oh, gyönyörűk az éjszakák,
- U U - U - U -
Csillogó rongyát ha letette,
- U - - - U U - U
Nem sejti, mily szép a világ.
- - U - - U U -
Hisz untat a zaj, fáraszt a fény,
U - U U - - - U -
Az emberekben nincs kedély,
U - U - - - U -
De oly vonzó, ha fű, virág, lomb
U - - - U - U - -
Egymással meghitten beszél.
- - - - - - U -
Ha a természet öntudatlan
U U - - U - U - U
Egyszerű bájban tűn elő,
- U - - - - U -
S egy csöndben ihlett, édes órán
- - U - - - U - -
Áldoz jó ösztönének ő.
- - - - U - U -
Hol a világnak e világról
U U U - U U U - -
Sok dicső, boldog álma van,
- U - - U - U -
S az andalító félhomályban
U - U - - - U - -
Szerelem, élet, üdv fogan.
U U U - U - U U
Oh, meghat engem, meghat mindig
- - U - - - - - U
E nagy testvéri nyugalom;
U - - - U U U -
Lelkemben a vihar kialszik,
- - U U U - U- -
S megédesülve száll dalom.
U - U - U - U U
| 9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
|
Alliteráció
|