Szerző
Tompa Mihály

Tompa Mihály

a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb költője és református lelkész

1817. szeptember 28. — 1868. július 30.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1550 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. április 4.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Tompa Mihály

Ne hivj...

Ne hivj engem ki a mezőre,
Ha elveszett virága, zöldje!

Vagy a gyorsan futó patakhoz,
Mely a bércről hullt lombokat hoz;

Ábránd, öröm, dal messze-széledt...
Közel, távol kinzó enyészet!

Bezárkozván ülök szobámban,
Hogy e bús képeket ne lássam...

S igy is borongok... lázas elmém
A táj sötét rajzát viselvén.

Tompa Mihály aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


43Valeria

2014. április 5. 17:49

Természet változása, az ősz hoz ily hangulatot. Nagyon szép vers. Nemesné Valéria