Én bennem sem aludt hajnalodó korom - - - U U - - U U - U - Rózsás szép tavaszán a meleg érzelem; - - - U U - U U U - U U Ábránd képzeleteknek - - - U U - - Szárnyán én is emelkedém. - - - U U - U - A művészet örök trónja előtt, hol az U - - U U - - U U - U U Ihlett lelkesedés zöld koszorúja leng, - - - U U - - U U - U - Esztendőkig epedtem, - - - U U - U Esztendőkig imádkozám. - - - U U - U - Ott leltem fakadó érzetim édenét, - - - U U - - U U - U - Fájdalmim s örömim istenüléseit, - - - U U U - U U - U- S megzengett az ezüst lant - - - U U - - Könnyű húrja kezem között. - - - U U - U - S a mit lelkesedés, a mit az érzelem U - - U U - U U U - U - Hő honhangzatokon dallanom engedett, - - - U U - - U U - U - Néked nyújtom öledbe, - - - U U - U Tenéked, szeretett Haza! U - - U U - U U
| A
B
B
C
| 12
12
7
8
| | A
B
C
D
| 12
12
7
8
| | A
B
C
D
| 12
12
7
8
| | A
A
A
B
| 12
12
7
8
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|