Athénásban egykor vévén feleséget - - - U - - - - U U - U Egy fő tolvaj, ada pompás vendégséget. - - - U U U - - - - - U A hová sereggel sokan felgyűlének, U U - U - - U - - - - - Sem száma, sem vége nem volt vendégének. - - U - - U - - - - - U Ésópus, ezt látván, egy mesét beszéle, - - U - - - - U - U - U E balgatag népet hogy intené véle... U - U - - - U - U - - U A nap akart, úgymond, egykor házasulni, U U U - - - - - - U - U Mely dolgon a békák kezdtek dúlni-fúlni. - - U U - - - - - U - U Az egy nap, így szólnak, mely sok tót kiszáraszt! U - U - - - - - - U - - S a víz kereséssel egész nyáron fáraszt! U - U U - U U - - - - - Hát mi lesz belőlünk, ha sok fia lészen? - U - U - - U - UU - - Kiapad minden tó, s elveszünk egészen. UU - - - - - U - U - - Jobban okoskodtak a tóknak lakosi - U U - - U U - - U U U Mint a bölcs Athénás városa okosi. - U - - - - - U U U U U
| A
A
A
A
B
B
C
C
D
D
A
A
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | | |
| Alliteráció
|