Oh Pallas Athéne, - - U - - U ki jönni s tünni láttál ezredévet U - - - U - - - U - U a legkékebb éggel és tengerrel szemben: U - - - - U - - - - - - most éjszak földjén, zárt borus teremben - - - - - - U - U - - szemed ép úgy a messzeségbe réved, U U - - U - U - U - - mint mikor elnézed kicsinyes sorsát - U U - - - U U - - - az alattad zsibongó embergomolynak, U U - - U - - - - U - - mert te érted a zajt és érted a csendet - U - U U - - - U U - - s neked mindegy a tegnap és a holnap. U - - U U - U - U - U Lásd, az életet én is így nézem: - U - U U - U - - U átható szemmel, messziről, nyugodtan, - U - - - - U - U - U a szivem szabályos ütemekre dobban U U - U - U U U - U - U és soh`se voltam ember egészen... - - U - U - U U - U Óh mondd: ha megjön az utolsó óra - - U - U U U - - - U s átlátom a közelt és a messzeséget, - - U U U - - U - U - - nem fog-e fájni majd későn, hiába - U U - U - - - U- U ez a fehér, márványszerű élet, U U U - - - U - - U Oh Pallas Athéne! - - U - - U
| A
A
B
B
A
C
D
B
D
| 6
11
12
11
11
11
12
12
11
| | A
B
B
A
B
A
C
A
A
| 10
11
12
11
11
12
11
10
6
| | | |
|
|