Az vagy, kies vagy, fénylő Balaton!
- - U- - - - U U U
Ölelve tartnak a part karjai,
U - U - U U - - UU
S mert mondhatatlan szép ezüst öled,
- - U - - - U - U U
El nem bocsátnak, a gyönyör miatt.
- - U - U U U - U-
Megáll a vándor csöndes partodon,
U - U - - - - - U -
S bár hűvös ősszel lásson tégedet:
- - U - - - - - U -
Fürödni benned élénk vágya jő.
U - U - U - - - U -
Midőn a nyájas este szétborong,
U - U - U - U - U -
Leszáll a holdnak szellemrésze rád,
U - U - - - - - U -
Leszáll a fényes csillagtáboré,
U - U - - - - - U -
És fenn az égen csak testök marad.
- - U - - - - - U -
Lágy habjaidnak búskomoly zaja
- - U- - - U - U U
Felkölti a szív mély sejtéseit.
- - U U - - - - U-
Szép vagy te, oh hullámzó Balaton!
- - U - - - - U U -
Közel hegyekről rád zöldellenek
U - U - - - - - U -
Végetlenűl a jókedv bokrai,
- - U - U - - - UU
Mikről a bornak dús gyümölcse függ.
- - U - - - U - U -
De homlokodra tőn, óh Badacson,
U - U - U - - U U U
Az alkotó kéz sziklakoronát,
U - U - - - U U U -
Hogy légy királyné a hegyek között.
- - U - - U U - U -
Hadd nézzek én szét bérceid fokán.
- - U - - - U- U -
Előttem áll, mint összedőlt remény,
U - U - - - U - U -
Miként kirablott fészek, Szigliget.
U - U - - - - - U U
Az őszi nap bágyadt sugáriban
U - U - - - U - U -
Látom Csobáncot, Tátikát, Rezit,
- - U - - - U - U -
S a messzekéklő Szent Mihály hegyét.
U - U - - - U - U -
Költőd regéi, gyönyörű vidék,
- - U -U U U - U -
Örök zománcot vontanak reád.
U - U - - - U - U-
Az útazóra, látván váraid,
U - U - U - - - UU
Eltűnt időknek levegője száll.
- - U - - U U - U -
Víg Badacson még, víg és népes is:
- U U - - - - - U -
Szüretjein ki lenne szomorú?
U - U- U - U U U -
Régen keserge a szép Rózsa itt,
- - U - U U - - U -
A vén diófa már kiszáradott,
U - U- U - U - U -
Melynek tövében ült. És a rigók
- - U - U - - U U -
Csak vigalomnak hallják hangjait.
- U U - - - - - U-
Még összegyűlnek a termő hegyen,
- - U - U U - - U -
Szomszéd megyékből hölgyek és fiák.
- - U - - - U - U-
Bájlók a hölgyek, mint a táj maga,
- - U - - - U - U U
Szintoly igézők, mint szép Rózsa volt;
- U U - - - - - U -
De nincs komor bú arcaik felett.
U - U - - - U- U -
Szemök vidám, mint a szőlő szeme,
U - U - - U - - U U
Elénk daloktól zengnek ajkaik,
U - U - - - U - U-
S az éjszakákat táncban lejtik el:
U - U - - - - - U -
lm zeng az este víg zenéje már!
- U - U - U - U -
Jertek, barátim, minket hí e hang!
- - U - - - - - U -
Örüljük át a holdvilágos éjt.
U - U - U - U - U -
S midőn a hajnal első fénye kél,
U - U - U - - - U -
Fogjunk kezünkbe habzó poharat,
- - U - U - - U U -
S éltessük e táj őszült dalnokát!
- - U U - - - - U -
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
9
10
10
10
10
10
|
Alliteráció
Alliteráció
|