Az vagy, kies vagy, fénylő Balaton! - - U- - - - U U U Ölelve tartnak a part karjai, U - U - U U - - UU S mert mondhatatlan szép ezüst öled, - - U - - - U - U U El nem bocsátnak, a gyönyör miatt. - - U - U U U - U- Megáll a vándor csöndes partodon, U - U - - - - - U - S bár hűvös ősszel lásson tégedet: - - U - - - - - U - Fürödni benned élénk vágya jő. U - U - U - - - U - Midőn a nyájas este szétborong, U - U - U - U - U - Leszáll a holdnak szellemrésze rád, U - U - - - - - U - Leszáll a fényes csillagtáboré, U - U - - - - - U - És fenn az égen csak testök marad. - - U - - - - - U - Lágy habjaidnak búskomoly zaja - - U- - - U - U U Felkölti a szív mély sejtéseit. - - U U - - - - U- Szép vagy te, oh hullámzó Balaton! - - U - - - - U U - Közel hegyekről rád zöldellenek U - U - - - - - U - Végetlenűl a jókedv bokrai, - - U - U - - - UU Mikről a bornak dús gyümölcse függ. - - U - - - U - U - De homlokodra tőn, óh Badacson, U - U - U - - U U U Az alkotó kéz sziklakoronát, U - U - - - U U U - Hogy légy királyné a hegyek között. - - U - - U U - U - Hadd nézzek én szét bérceid fokán. - - U - - - U- U - Előttem áll, mint összedőlt remény, U - U - - - U - U - Miként kirablott fészek, Szigliget. U - U - - - - - U U Az őszi nap bágyadt sugáriban U - U - - - U - U - Látom Csobáncot, Tátikát, Rezit, - - U - - - U - U - S a messzekéklő Szent Mihály hegyét. U - U - - - U - U - Költőd regéi, gyönyörű vidék, - - U -U U U - U - Örök zománcot vontanak reád. U - U - - - U - U- Az útazóra, látván váraid, U - U - U - - - UU Eltűnt időknek levegője száll. - - U - - U U - U - Víg Badacson még, víg és népes is: - U U - - - - - U - Szüretjein ki lenne szomorú? U - U- U - U U U - Régen keserge a szép Rózsa itt, - - U - U U - - U - A vén diófa már kiszáradott, U - U- U - U - U - Melynek tövében ült. És a rigók - - U - U - - U U - Csak vigalomnak hallják hangjait. - U U - - - - - U- Még összegyűlnek a termő hegyen, - - U - U U - - U - Szomszéd megyékből hölgyek és fiák. - - U - - - U - U- Bájlók a hölgyek, mint a táj maga, - - U - - - U - U U Szintoly igézők, mint szép Rózsa volt; - U U - - - - - U - De nincs komor bú arcaik felett. U - U - - - U- U - Szemök vidám, mint a szőlő szeme, U - U - - U - - U U Elénk daloktól zengnek ajkaik, U - U - - - U - U- S az éjszakákat táncban lejtik el: U - U - - - - - U - lm zeng az este víg zenéje már! - U - U - U - U - Jertek, barátim, minket hí e hang! - - U - - - - - U - Örüljük át a holdvilágos éjt. U - U - U - U - U - S midőn a hajnal első fénye kél, U - U - U - - - U - Fogjunk kezünkbe habzó poharat, - - U - U - - U U - S éltessük e táj őszült dalnokát! - - U U - - - - U -
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
9
10
10
10
10
10
| Alliteráció Alliteráció
|