Csodára szomjasan ragyog a szemem
U - U - U - U U U U -
lombok zöld fényében s túl fákon ormokon
- - - - - - - - U - U -
túlvilági fényességgel tünedeznek
- U - U - - - - U U - -
mosolyognak rám a felhők.
U U - - - U - -
Felzeng a vízmosás, fehéren, mint a csont,
- - U - U - U - - - U -
ahol régen porladó apámmal jártam.
U - - - - U - U - - - -
Háborgó gondjait feledve itt merült
- - - - U- U - U - U -
velem a tájba boldogan.
U U U - U - U U
Gyűrt homlokára csönd, szivébe a fás föld
- - U - U - U - U U - -
derűje szállott s most is agyamban reszket
U - U - - - U U - - - U
arcának fénye, midőn titokban hízó
- - - - U U - U - - - -
gombákat lelt a fák között.
- - - - U - U -
Örökre nyugszik ő, elmosta rég a víz!
U - U - U - - - U - U -
Maró robotban végre ő maradt alul.
U - U - - - U - U - U -
Csodálatos világ! mégis úgy érzem én:
U - U - U - - U - - U -
nem halt meg, itt bolyong velem.
- - U - U - U U
Itt leng tán valahol a növő homályban,
- - - U U U U U - U - -
fák mögül vidáman néz öreg fiára:
- U - U - - - U - U- U
mint itatja forrás gyöngyeivel tündér
- U - U - - - UU - - -
s legyezi a hűvös páfrány.
U U U U - - - -
S hogyha este gyúl és csillagos a fenyves,
- U - U - - - U U U - U
ő ül mellettem mint régen ágyam szélén,
- - - - - - - U - - - -
mesékkel altat, lágyan simítja arcom
U - U - - - - U - U - -
s vele csobognak álmaim.
U U U - U - UU
| A
B
A
C
| 11
12
12
8
| | A
B
C
D
| 12
12
12
8
| | A
B
C
D
| 12
12
12
8
| | A
B
C
D
| 12
12
12
8
| | A
A
B
C
| 12
12
12
8
| | A
B
C
D
| 12
12
12
8
| | | |
|
|