Járok elsüllyedt tájakon, a porban, - U - - - - U U U - U erdők alá futó, mély utakon. - - U - U - - U U - Síró hangokkal, fanyar illatokkal - - - - - U U - U - U utamba áll a szürkülő vadon. U - U - U - U - U U Csillag vonul magasban és az erdőn - - U - U - U - U - - mint két riadt madár röpül szemem. - - U- U - U - U U A forrás is ijedten jő a földből. U - - U U - - - U - - Giz-gaz, bokor, megannyi rejtelem. - - U - U - U - U U Erdők alól, mik bennem is csiráznak, - - U - - - U - U - - neszek mozognak, elsüllyedt szavak U - U - U - - - U - s mik rég avarba horpadtak: világok, - - U - U - - - U - - számból az éjbe felsikoltanak. - - U - U - U - U U Látom magam, mint testem sejtjeit, - - U - - - - - UU érzem a fákat, fák mögött a sok - U U - - - U - U - rejtett erőt s rámrohannak az árnyak - - U - - U - U U - - mint csattogó fogú vén farkasok. - - U - U - - - U U
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
A
B
A
| 11
10
11
10
| ^ Visszatérő rím
| A
B
C
B
| 10
10
11
10
| ^ Félrím
| | |
|
|