Szerző
Réthy László

Réthy László

etnográfus, numizmatikus, költőként Lőwy Árpád néven ismert

1851. november 21. — 1914. november 20.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 3593 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2008. április 16.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Réthy László

Fanny.

Utolsó szerelem.

Az idő múlik, hanyatlik a nap,
Csak dereng még a láthatár felett;
De szivem forró, reszketek amint
Érintem fehér síma kezedet.

Minden, mi szép volt, drága, édes:
Abránd, költészet - Benned látom;
Szebbet mint Te, sosem találtam,
S nem képzelek a nagyvilágon.

Utolsó szerelmem! - jer édes, - látod,
Hogy vágyom érted, hogy ver a szivem?
Azt az érzést, ami szivemben él,
Csak költő érzi és más senkisem.

Óh jer, mit adjak? - Meglopom
Az őszi nap utolsó sugarát
S befonom szép szőke hajadba,
Öreg szivemnek búcsúja gyanánt.

Réthy László aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom