Erdélyi János

Kis lány dala

Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor egész világ
Ugy megnéz engemet.

Mondják, ha orcámon
Pirosság ömlik el
Kis lány! bizony téged
Szerelem baja lel.

Én ha elpirúlok,
Az még nem baj talán;
Addig jó, mond anyám,
Mig elpirúl a lány.

Ha elpirúlok is,
Azért meg nem halok,
Hiszen én még olyan
Kis szégyenlős vagyok.

De roszabb a legény,
Úgy néz csintalanul;
A sok férfi talán
Mind egymástól tanul.

Hamis a férfiak
Kicsinye, örege,
A sok szemnek vagyok
Magam is betege.