Szerző

Kenézy Lajos

református lelkész, költő és fordító

1818. — 1849. március 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 766 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. március 20.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Kenézy Lajos

Vigasz

Messze szállsz el gondolat,
Messze kis levél!
Hol csöndes födél alatt
Bús kedveltem él.
Mondd meg néki kis levél:
Ne búsuljon ő,
Bár tudom, hogy bú nélkül
Nincsen szerető.
Sugd meg néki: mást epeszt,
Ha szíve bú-lak.
Mondd, hogy: útra ép ezért
Indítottalak.
Mondd, hogy: engem vignak úgy
Látni nem lehet,
Hogyha szívdúló hangja
Tépi keblemet.
Intsd, hogy ollyan víg legyen,
Mint még kis leány,
S tündököljön még fölé
Életszivárvány.
Tépje szét a bánatot,
Mint viráglevelt,
Mellyet a szelíd zefír,
S harmatcsók nevelt.
Mert mint a virág kedves:
Úgy e bú is az.
S bár most tépi hó keze,
Jő még szebb tavasz;
S szebb tavasz szép rózsáját
Tépi majd keze:
Mellyet Flóra bájival
Bőven hímeze.
Vagy talán azt képzeli:
Nem lát több tavaszt?
Oh ne higye, mondd neki,
Oh ne higye azt!
Lám tél dölt az őszre már,
S jő a kikelet,
Igy volt. És ez így leend
Ezredek felett...
Messze szállj hát gondolat,
Messze kis levél!
Hol csöndes födél alatt
Bús kedveltem él.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom