Nyári napnak alkonyúlatánál
- U - U - U - U - -
Megállék a kanyargó Tiszánál
U - - U U - - U - -
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
- U U - - U- U - U
Mint a gyermek anyja kebelére.
- U - U - U U U - U
A folyó oly símán, oly szelíden
U U - - - - - U - -
Ballagott le parttalan medrében,
- U - U - U - - - -
Nem akarta, hogy a nap sugára
U U - U U U - U - U
Megbotoljék habjai fodrába`.
- U - - - UU - - U
Síma tükrén a piros sugárok
- U - - U U - U - U
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
- U - U - - - - - -
Szinte hallott lépteik csengése,
- U - - - U- - - U
Mint parányi sarkantyúk pengése.
- U - U - - - - - U
Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
U U - - - U U - - -
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
- U - - - - U U - -
Melyen a levágott sarju-rendek,
U U U U - - - U - -
Mint a könyvben a sorok, hevertek.
- U - U U U - U - U
Túl a réten néma méltóságban
- U - - - U - - - -
Magas erdő: benne már homály van,
U U - - - U - U - -
De az alkony üszköt vet fejére,
U U - U - - - U - U
S olyan, mintha égne s folyna vére.
U - - U - - - U - U
Másfelől, a Tisza tulsó partján,
- U - U U U - - - -
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
U U - U - U - - - -
Köztök egy csak a nyilás, azon át
- U - U U U - U U -
Látni távol kis falucska tornyát.
- U - - - U - U - -
Boldog órák szép emlékeképen
- U - - - - - U - -
Rózsafelhők usztak át az égen.
- U - - - U - U - -
Legmesszebbről rám merengve néztek
- - - - - U - U - -
Ködön át a mármarosi bércek.
U U - U - U U U - U
Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
- U U U - U - - - U
Egy madár csak néha füttyentett be,
- U - - - U - - - U
Nagy távolban a malom zugása
- - - U U U - U - U
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
U U - - - U - - - U
Túlnan, vélem átellenben épen,
- - - U - - - U - -
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
- U - U - - - U - -
Korsaját mig telemerítette,
- U - - U U U - - U
Rám nézett át; aztán ment sietve.
- - - - - - - U- U
Ottan némán, mozdulatlan álltam,
- - - - - U - U - -
Mintha gyökeret vert volna lábam.
- U U U - - - U - -
Lelkem édes, mély mámorba szédült
- U - - - - - U - -
A természet örök szépségétül.
U - - U U - - - - U
Oh természet, oh dicső természet!
- - - U - U - - - -
Mely nyelv merne versenyezni véled?
- - - U - U - U - -
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
- - - U - U - - - -
Annál többet, annál szebbet mondasz. -
- - - U - - - - - U
Késő éjjel értem a tanyára
- - - U - U U U - U
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
- U - - - - U U - U
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
- U- - - - U - - -
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
U U - U - U - - - -
Többek között szóltam én hozzájok:
- - U - - U - - - U
"Szegény Tisza, miért is bántjátok?
U - U U U- - - - U
Annyi rosszat kiabáltok róla,
- U - - UU - - - U
S ő a föld legjámborabb folyója."
- U - - - U - U - U
Pár nap mulva fél szendergésemből
- - - U - - - - - -
Félrevert harang zugása vert föl.
- U - U - U - U - -
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
U U - - U U - - - -
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
- - - U U - U U - -
Mint az őrült, ki letépte láncát,
- U - - U U - U - -
Vágtatott a Tisza a rónán át,
- U - U U U U - - -
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
- U - U - U - U - U
El akarta nyelni a világot!
U U - U - U U U - U
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 10
10
10
11
| | A
B
C
C
| 10
10
10
10
| | A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
A
A
| 10
10
10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 10
10
10
10
| | A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció
|