Tanár az én apám. Ha jár a vidéki
U - U - U - U - U U - U
városban, gyermekek köszöntik ősz fejét,
- - - - U - U - U - U -
kicsinyek és nagyok, régi tanítványok,
U U U - U - - U U - - U
elmúlt életükre emlékezve, lassan
- - - U - U - - - U - -
leveszik kalapjuk. Mint az alvajárók,
U U - U - - - U - U - -
kik másfelé néznek. Hentesek, ügyvédek,
- - U - - - - U U - - U
írnokok, katonák, s olykor egy országos
- U - U U - - U U - - -
képviselő is. Mert nagy az én családom.
- U U - - - U U - U - -
Nagy az én családom. Kelettől nyugatig,
U U - U - - U - - U U -
nyugattól keletig. Nagy a mi családunk.
U - - U U - U U U U - -
Mikor vele megyek, fogva öreg karját,
U - U U U - - U U - - -
vezetve az úton, a szívem kitágul,
U - U U - U U - - U - -
s szívek közt énekel elhagyatott szívem.
- - - - U U - U U - - U
Az én édesapám az emberek apja,
U - - U U - U - U U - U
s én az emberek testvére vagyok.
- U - U - - - U U U
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
10
|
|