Ez már amaz örökös éjjel.
- - U U U U U - -
Hűlt tagokkal, holt szenvedéllyel
- U - - - - U - -
fekszem süketen és meredten,
- - U U U - U - -
két kezem mellemen keresztben.
- U - - U - U - -
S mint aki körülnézni nem mer,
- U U U - - U - -
nézek befordult gödrös szemmel;
- - U - - - - - -
rajtam száz pecsét, bélyeg, oltás,
- - - U - - U - -
ajkamon megfagyott sikoltás:
- U - - U - U - -
Sok évig jártam, keltem, szóltam,
U - - - - - - - -
még sem tudom, Uram, ki voltam!
- - U U U - U - U
| A
A
B
B
B
B
C
C
D
D
| 9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
| | | |
|
Alliteráció
|