Nem az fáj, hogy szép korunk távozott,
U - - - - U - - U -
És virágait már nem kinálja tovább,
- U - U- - - U - U U -
Hanem az, hogy emléket nem hagyott -
U U - U - - - - U -
Egy virága volna legalább.
- U - U - U U U -
Nem az fáj, hogy magányosan vagyunk,
U - - - U - U - U -
Tovatüntek régi barátaink,
U U - - - U U - U-
Hanem az, hogy itt kell bolyonganunk,
U U - U - - U - U -
És aki lát, idegennek tekint.
- U U - U U - - U -
Nem az fáj, hogy másoké a világ,
U - - - - U - U U -
S érdemetlent környez a tisztelet,
- U - - - U U - U -
Hanem az, hogy nincsen szüksége ránk,
U U - - - - - - U -
Meg se haltunk, mégis elfeledett.
- U - - - U - U U -
| A
B
A
B
| 10
12
10
9
| ^ Keresztrím
| A
B
A
C
| 10
10
10
10
| | A
B
C
B
| 10
10
10
10
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
|