Pongrácz Lajos Álom című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Ha éltünkben kínt szenvedünk,
 U -  -   -   -     -  U -    
S még a remény is elhagyott,
   -  U  U -   U  -  U  -    
Csak egy marad írül nekünk,
  U  -    U U  - -   U -    
Mit a természet meghagyott:
 U  U  -  -  -   -  U  -     

 
Az álom, hol előbb-utóbb
U  - -    U  U -   U -  
Elnémul a kínszenvedés;
-  - U  U  -   -  U -   
Hol nincs jelen, mult és jövő,
 -   -     U -    -   -   U -  
Minden csak egy nagy feledés!
 -  -    U  -    -    U U -   

 
Oh az álom egy kis halál!
U  U  - U  -    -   U -   
S édes halnunk, ha szenvedünk,
  - -   -  -     U   -  U -   
És halni ugy, tudván miként
-   -  U -     -  -   U -  
Élünk, és kínt nem érezünk.
- -    -   -    U  - U -    

  
De énnekem már kedvesebb
 U -  U -   -   -  U -   
Lön az mintegy csendes halál,
 U  -   -  -     -  -   U -  
Az én lelkem abban dicsőbb
U  -   -  U  -  -   U  -   
Világu életet talál.
 U - U - U -   U -   

  
Ha ollykor egy szeráfi arcz
 U -    U  -     U - U -    
Fel-feltünik álmom egén,
 -   -  U U  -  U  U -   
Szótlan ragyogva, mint a nap,
  -  -   U  -  U   -   U  U  
A föld borongós fellegén.
U  -    U -  -   -  U -   

  
S mig álmodom, boldog vagyok;
   U  -  U -    -  -   U  U  
Érzem, hogy az nem puszta szó:
-  -    U   -   -   -   U   - 
Az álom egy élet neme,
U  - U  U   - -   U U 
Az álom a legszebb való!
U  - U  U  -   -    U - 
A

B

A

B

 8

8

8

8

^ Keresztrím
A

B

C

B

 8

8

8

8

^ Félrím
A

B

C

B

 8

8

8

8

^ Félrím
A

B

C

B

 8

8

8

8

^ Félrím
A

B

C

B

 8

8

8

8

^ Félrím
A

A

B

A

 8

8

8

8

^ Visszatérő rím