Szolgaságunk idejében
- U - - U U - -
Minden ember csak beszélt,
- U - - - U -
Mi valánk a legelsők, kik
U U - U U - - -
Tenni mertünk a honért!
- U - - U U -
Mi emeltük föl először
U U - - U U - U
A cselekvés zászlaját,
U U - - - U -
Mi riasztók föl zajunkkal
U U- - - U - -
Nagy álmából a hazát!
U - - - U U -
A földet, mely koporsó volt
U - - - U - - -
S benn egy nemzet a halott,
- - - U U U -
Megillettük, és tizennégy
U - - U - U - -
Milljom szív földobogott.
- - - - U U -
Egy szóvá s egy érzelemmé
- - - U - U - -
Olvadt össze a haza,
- - - U U U U
Az érzelem "lelkesűlés",
U - U - - U - -
A szó "szabadság" vala.
U - U - - U U
Oh ez ritkaszép látvány volt,
U - - U - - - -
S majd ha vénül a világ,
- U - U U U -
Elmondják az unokáknak
- - - U U U - U
Ezt a kort a nagyapák.
- U - U U U -
És mi becsben, hírben álltunk,
- U - - - U - -
Míg tartott a küzdelem,
- - - U - U -
De becsünknek, de hirünknek
U U - - U U - -
Vége lett nagy hirtelen.
- U - - - U U
Kik nem voltak a csatán, a
- - - U U U - U
Diadalhoz jöttenek,
UU - - - U -
S elszedék a koszorúkat,
- U - U U U - -
Mert a szóhoz értenek.
- U - U - U U
E sereg, mely, míg a harc folyt,
U U - - - U - -
El volt bujva vagy aludt,
- - - U U U -
Igy zugott a diadalnál:
- U - U UU - -
Mi viseltünk háborut!
U U - - - U U
Legyen tehát a tiétek,
U - U - U U- U
A dicsőség és a bér,
U U - - - U -
Isten neki... nem küzdénk mi
- - U U - - - U
Sem dicsőség -, sem dijért.
- U - - - U -
És ha újra tenni kell majd,
- U - U - U - -
Akkor újra ott leszünk,
- U - U - U -
És magunknak bajt s tinektek
- U - - - U - -
Koszorúkat szerezünk.
U U - - U U -
Viseljétek a lopott hírt,
U - - U U U - -
A lopott babérokat,
U U - U - U -
Nem fogjuk mi fejetekről
- - - U U U - -
Leszaggatni azokat.
U - - U U U U
Abban lelünk mi jutalmat,
- - U - U U - -
Megnyugoszunk mi azon:
- U U - U U -
Bárkié is a dicsőség,
- U- U U U - -
A hazáé a haszon!
U U -- U U U
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
|
Alliteráció
Alliteráció
|