A téli csendes estvék, U - U - U - - Reánk köszöntenek, U- U - U - S azok imár egészen U U U - U - - Lelkemhez illenek! - - U - U U S ha környezi sötétség U - U U U - - Szobámnak négy falát: U - - - U - Ugy környezi sötétség - - U U U - - Szivemnek oldalát. U - U - U - S miként künn a falakrul, U - - U U - U Eltünt szin s minden ék: - - - - U - Ugy benn szivem falárul, - - U - U - - Minden mit érezék. - - U - U - S csak ollykor lesz világos U - - - U - - Mindkét sötét lakom: - - U - U - Ha csillag- s hold világa U - - - U - U Deríti ablakom. U - U - U U Feltűn ekkor szivemben - - - - U - U A mult emlékezet, U - - - U - S vele a bánat, eltünt U U U - U - - Boldogságom felett! - - - - U -
| A
B
C
B
| 7
6
7
6
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 7
6
7
6
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 7
6
7
6
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 7
6
7
6
| ^ Félrím
| A
A
B
A
| 7
6
7
6
| ^ Visszatérő rím
| | |
| Alliteráció
|