Kertben valánk én és te! és felettünk
- - U - - - U - U - -
Terülni láttuk hársak lombjait,
U - U - - - - - UU
És én alattok látám teljesülve,
- - U - - - - - U - U
Ifjú szerelmem égi álmait:
- - U - U - U - UU
Téged oh lyán! keblem szent foglalatját,
- U - - - - - - U - -
Rég a kié volt minden érzetem,
- U U- - - U - U -
Kit rejtekében istenként imádtam,
- - U - U - - - U - -
Nem mondva néki még: hogy szeretem!
- - U - U - - U U U
S hogy végre most együtt valánk mi ketten,
- - U - U - U - U - -
S kinálkozott az édes alkalom,
U - U - U - U - U U
Elődbe tárni keblem égi titkát,
U - U - U - U - U - -
A mellyre üdv várt vagy kinfájdalom;
U - U - - - - - U U
Én néma lettem! nem merém kitárni
- - U - - - U - U - U
Keblemnek üdvezítő életét,
- - U - U - - - U -
Koczkára, sorsra tenni nem merészlém
- - U - U - U - U - -
Kivítt tulajdonát, benső hitét.
U - U - U - - - U -
S még is mi boldog voltam én hitemben:
- - U - - - U - U - -
Mert nem sok kell, hogy boldogok legyünk!
- - - - - - U - U -
Csak hit, remény, vagy puszta képzelődés,
- - U - - - U - U - -
S édenné válhat földi életünk.
- - - - - - U - U -
S illy érzeménynyel álltam volt előtted,
- - U - U - - - U - -
Tekintve rád, kit hittel szereték,
U - U - - - - U U -
Nem kérve tőled önzőleg szerelmet...
- - U - U - - - U - -
S oh én hitemben olly boldog valék!
U - U - U - - - U -
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
|