Borulj rá enyhe őszi napsugár,
U - - - U - U - U -
ragyogd körül szomorú homlokát,
U - U - U U - - U -
ha elmélyedve egymagába jár.
U - - - U - U - U -
Hulljatok elé arany levelek,
- U U U - U - U U U
őszi virágok nyiljatok neki,
- U U - - - U - U U
tudom, hogy titeket ő is szeret.
U - - U U U - - U U
Lágyan simogasd zúgó őszi szél,
- - U U - - - - U -
szivében úgy is az örök vihar
U - U - U U U - U -
reménytelen enyészetről beszél.
U - U U U - - - U -
Ti mélyülő őszi alkonyatok,
U - U - - U - U U -
magános lelkek gyilkos rémei,
U - - - - - - - UU
legyetek hozzája irgalmasok.
U U - - - U - - U U
És ti végtelen őszi éjjelek,
- U - U U - U - U -
ha nagyon fájna néki a magány:
U U - - U - U U U -
álmába szőjetek be engemet...
- - U - U - U - U U
| A
B
A
| 10
10
10
| | A
B
A
| 10
10
10
| | A
B
A
| 10
10
10
| | A
B
A
| 10
10
10
| | A
B
A
| 10
10
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|