Mikor most szinte minden nemzet temet, U - - - U - - - - U - Sirathassam meg mégis csudálatos, U - - - - - - U - U - Dacos, kicsi, árva én nemzetemet. U - U U - U - - U U U Békételen, bűnös, büszke, bánatos: - - U - - - - U - U - Jaj, mióta csak sorsát éli szegény, - U- U - - - - U U - Az öregebbik Sors mindig rátapos. U U U - - - - - - U U Mindig kicsi volt, hős, bús, ám megmaradt, - - U U - - - - - U - Elválasztott és kiválasztott derék, - - - - - U - - - U - Igaz s mártir hazug századok alatt. U - - - U - - U U U - Poétát: - nem bölcs, nem friss eszű: - okos, U- - - - - - U - U - Ki ha fecsérel kicsijéből sokat, U U U - - U U - - U - Kezében élet és áldás a fokos. U - U - U - - - U U U Csak magát ne bántaná vad szilajul - U - U - U - - U U U És csak ne volnának buta urai: - - U - - - U U U UU Megnőne, szépül, igazulna, javul. - - U - U U U - U U U Mit tagadjam? - siratom és szeretem, - U - - U U U - U U - Mit tagadjam? - talán ez az igazi - U - - U - U U U U U S ez is oktalan, de legszebb szerelem. U U - U - U - - U U U
| A
B
A
| 11
11
11
| | A
B
A
| 11
11
11
| | A
B
A
| 11
11
11
| | A
B
A
| 11
11
11
| | A
B
A
| 11
11
11
| | A
B
A
| 11
11
11
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció |