Ady Endre A legoktalanabb szerelem című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Mikor most szinte minden nemzet temet,
 U -   -     -  U  -  -   -  -   U -   
Sirathassam meg mégis csudálatos,
 U -  -  -   -   - -    U - U -   
Dacos, kicsi, árva én nemzetemet.
 U -    U  U  -  U -   -  U U U   

  
Békételen, bűnös, büszke, bánatos:
 - - U -    - -    -   U   - U -    
Jaj, mióta csak sorsát éli szegény,
 -    U- U   -   -  -  - U   U -   
Az öregebbik Sors mindig rátapos.
U  U U -  -   -    -  -   - U U   

  
Mindig kicsi volt, hős, bús, ám megmaradt,
 -  -   U  U  -     -    -   -   -  U -   
Elválasztott és kiválasztott derék,
-  - -   -   -   U - -   -    U -  
Igaz s mártir hazug századok alatt.
U -     -  -   U -    - U U  U -    

  
Poétát: - nem bölcs, nem friss eszű: - okos,
 U- -      -   -      -    -   U  -    U -   
Ki ha fecsérel kicsijéből sokat,
 U  U  U  - -   U  U - -   U -   
Kezében élet és áldás a fokos.
 U - U  - U  -  -  -  U  U U   

  
Csak magát ne bántaná vad szilajul
  -   U -   U  -  U -  -    U U U 
És csak ne volnának buta urai:
-    -   U  -  - -   U U U UU   
Megnőne, szépül, igazulna, javul.
 -  - U    - U   U U -  U   U U   

  
Mit tagadjam? - siratom és szeretem,
 -   U -  -      U U U  -    U U -   
Mit tagadjam? - talán ez az igazi
 -   U -  -      U -  U  U  U U U 
S ez is oktalan, de legszebb szerelem.
  U  U  -  U -    U  -   -     U U U  
A

B

A

 11

11

11

A

B

A

 11

11

11

A

B

A

 11

11

11

A

B

A

 11

11

11

A

B

A

 11

11

11

A

B

A

 11

11

11

Alliteráció

Alliteráció





Alliteráció