Elnézem őt, a régesrégi társat,
- - U - U - - - U - -
Ki mindig szótlan és lomhán halad,
U - - - U - - - U U
Ó, láttam véle együtt annyi tájat
- - - - U U - - U - U
A fakó, bágyadt honi ég alatt
U U - - - U U - U -
És elmaradtak ők, a messze tájak,
- - U - U - U - U - -
Sok régi szép és kedves elmaradt,
- - U - - - U - U -
De ő velem van s vén tükrébe fáradt
U - U - - - - - U - -
Közönnyel nézem árva magamat
U - - - U - U U U -
S egy idegen arc néz rám vissza onnan,
U U U U - - - - U - -
Mint bús halott orcája hűs habokban.
- - U - - - U - U - U
| A
B
A
B
A
B
A
B
C
C
| 11
10
11
10
11
10
11
10
11
11
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|