A kis peneczilus
Volt nekem egy kis peneczilusom,
Hol vesztettem el, máig se tudom.
Uj évkor apám lepett meg vele,
Három ága volt, fehér csontnyele,
Testvérek közt is egy pengőt megért,
Nem adtam volna, ki tudja miért!
A nagy ágával szalonnát ettem,
A kisebbikkel plajbászt hegyeztem.
Sipot metszettem füzes ér partján,
(Elandalogtam gyönyörű hangján.)
Nagyapó vele gyümölcsfát oltott.
Termett is ága körtét, baraczkot.
Ki tudja, mostan hol van valahol?
Kis peneczilus merre vándorol?
Tündöklik-e még fehér csontnyele -
Csak összehozna még a sors vele!
Csinálnék mindjárt egy kis furulyát.
Elfúnám rajta a régi nótát.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!