Jogászdal
Nyilt Verbőczy áll előttem -
Szórt elmével olvasom:
Mert minden piros betűnél
Ajkaidról álmodom!
Lányka jer, simúlj ölembe,
Szebb törvénykönyv nyilt szemed!
Hadd olvasnom, mit beléje
A nagy isten jegyezett.
Szóról szóra megtanúlom -
Foglalatja: szerelem!
Lányka, kis hamis tanító,
Megelégszel énvelem?
Mert oly hőn fogok szeretni!
Tenné bár ezt mindenik -
Akkor a világ vitázni
És perelni megszünik.
Törvény sem kell e szép korban,
Melyről íme álmodom -
S én jogászi íveim s a
Hármas könyvet eldobom!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
2014. február 4. 11:42 |
Mikor anno nekem kellett tanulnom Verbőczyt Ruszoly professzor úr tolmácsolásában... ezeket az időket juttatja eszembe e szép dal.