Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
- - - - - - - - U -
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
- - U - - - - U U - -
Ha hitted, hogy még mindig tartalak,
U - - - - - - - U -
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
- - - - - - U - U -
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
- - - - - U U - U -
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
U U - - - - U - U - -
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
- U - U - - - U U - -
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
- U - U - - - - U - U
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
U - - - - - - U U-
Alázásodért, nem tudom, miért,
U - - U - - U - U-
Szóval már téged, csak téged sajnállak.
- - - - - - - - - - U
Milyen régen és titkosan így volt már:
U - - U - - U U - - -
Sorsod szépítni hányszor adatott
- - - - U - U U U -
Ámító kegyből, szépek szépiért
- - - - - - - - U-
Forrott és küldött, ékes léda-zsoltár.
- - - - - - - - U - -
Sohase kaptam, el hát sohse vettem:
U U U - U - - - U - U
Átadtam néked szépen ál-hitét
- - - - - - U - U -
Csókoknak, kik mással csattantanak
- - - - - - - - U -
S szerelmeket, kiket mással szerettem:
U - U - U - - - U - U
És köszönök ma annyi ölelést,
- U U - U - U U U -
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
- U U - - U - U - - -
Amennyit férfi megköszönni tud,
U - - - U - U - U -
Mikor egy unott, régi csókon lép át.
U U U U - - U - - - -
És milyen régen nem kutattalak
- U - - - - U - U -
Fövényes multban, zavaros jelenben
U - - - - U U - U - -
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
- U - U - - U - U - -
Milyen régen elbucsuztattalak.
U - - U - U - - U -
Milyen régen csupán azt keresem,
U - - - U - - U U -
Hogy szép énemből valamid maradjon,
- - - - - U U - U - U
Én csodás, verses rádfogásaimból
- U - - - - U - U- -
S biztasd magad árván, szerelmesen,
- - U U - - U - U -
Hogy te is voltál, nemcsak az, aki
- U - - - - U U U U
Nem bírt magának mindent vallani
- - U - - - - - U U
S ráaggatott díszeidből egy nőre.
-- U - - U- - - - U
Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
- U - - - U - - U - U
Akartam látni szép hullásodat
U - - - U - - - U -
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
U - U - - - - - U -
ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,
U - U - - - U - - - -
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
- U - U - U - - U - -
Hisz rajtad van krözusságom nyoma
- - - - U - - - U U
S hozzám tartozni lehetett hited,
- - - - U U U - U -
Kinek múlását nem szabad, hogy lássák,
U - - - - - U - - - -
Kinek én úgy adtam az ölelést,
U U - - - U U U U -
Hogy neki is öröme teljék benne,
- U U U U U U - - - U
Ki előttem kis kérdőjel vala,
U U - - - - - - U U
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.
U U - - - - U - U - U
Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág
U U - U - - - - U -
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
- U U - U U - - U - U
Vagy futkározva rongyig-cipeled
- - - - U - - U U -
Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát
- - U U U - - - U -
S, mely végre méltó nőjéért rebeg,
- - U - - - -- U -
Magamimádó önmagam imáját?
U U U - - - U U U - -
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
- U U - - - - - U -
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
- - - - U U - - U - U
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
- - U U U - U - U U
Általam vagy, mert meg én láttalak
- U - - - U - - U -
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.
- - - - - - - - - - U
| 10
11
10
10
10
11
11
11
10
10
11
11
10
10
11
11
10
10
11
10
11
10
11
10
11
11
10
10
11
11
10
10
10
11
11
10
10
11
11
10
10
11
10
11
10
11
10
11
10
10
10
11
10
11
10
10
11
| Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|