Altató dal és halotti ének
Mécs pislog kunyhó ablakán,
A barna éjen át -
Kunyhóban halvány nő viraszt,
Ringatva magzatát.
S mint messziről ha hárfa szól,
Oly csendes dal foly ajkiról.
Hajnal felé a kis beteg
Szemére álom ült;
Kihalt a mécs: a jó anya
Még el nem szenderűlt.
Hogy, szünvén csak ne költse fel -
Még jó sokáig énekel.
S a kedves bölcső oldalán
Csak későn szunnyad el:
Ébredvén gyermekére néz,
A gyermek - nem lehel!
Mit ő hajnal felé dalolt -
Már ez halotti ének volt.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!