Oda, oda mind, ami jó...
Oda, oda mind, ami jó,
E sártekén boldogitó!
Kerül, kerül... én kergetem,
Soha utól nem érhetem!
Állj meg, öröm, tündérleány!
Csak egyszer is borulj reám!
Szivem dobog, tüzben lobog:
Egy csókodért majd meghalok!
Hátra se néz, csak megy, repül,
Szenvedni hagy szivtelenül.
Lerogyok a kemény kövön,
Tüskebokor reám köszön.
S fejem fölé, mint a halál,
Hollók sötét csapatja száll.
Világ pora temet... temet...
Takarja bús életemet.
Hiába törsz, sors, ellenem!
Lerázza a port szellemem.
Tekintetet az égre vet:
Isten szeme reá nevet.
Repül, repül... s magasba' jár,
Mint egy fehérszárnyú madár.
Beragyogják a csillagok,
Örök fényben égő napok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
2013. december 22. 09:26 |
Viszonzatlan szerelemmel nem törődik, Isten szeme reá nevet,
s leráza a por szellemet. Nagyon tetszik, bár minden ember hinne Istenben, Teremtőnkben! Nemesné
2013. október 25. 11:30 |
Tetszik.