Amint itt űlök, s nézem arcodat,
U - - - - - U - U U
árnyék gyanánt száll rám egy gondolat:
- - U - - - - - U -
hogy egykor édes Vilmám, angyalom
U - U - - - - - U U
eljön a tél, te gyönge liliom,
- U U - U - U U U-
s mindenre, ami tavaszszal virul,
- - U U U U - - U -
bimbózik, nyílik, s bájában pirul,
- - - - - - - - U U
amit remekbe alkot a természet,
U - U - U - U U - - -
havas lepellel száll rá az enyészet.
U - U - - - - U U - U
Merengve nézem szelíd arcodat,
U - U - - U - - U -
s napfény nékem egy másik gondolat:
- - - U - - - - U -
hogy a fehér haj illik majd neked,
U U U - U - - - U -
s kéken mosolyg rám akkor is szemed,
- - U - - - U - U U
"Kis Vilmám" - mondom akkor is neked
- - - - U - U - U -
kezemben elfér akkor is kezed;
U - U - - - U - U U
a multról olykor elbeszélgetünk,
U - - - U - U - U -
egymáshoz símul fáradt, ősz fejünk.
- - - - - - - - U -
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 10
10
10
10
10
10
11
11
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
B
B
C
C
| 10
10
10
10
10
10
10
10
| | | |
|
|