Csöndes megint a temető,
- - U - U U U -
Lobogó mécs kialudt,
U U - - UU -
Őszi szellő szaggatja a
- U - - - - U U
Sirokon a koszorut.
U U U U U U U
Kik tegnap itt bánatosan
- - U - - U U -
Borultak a keresztre:
U - U U U - U
Élnek tovább, mint azelőtt,
- - U - - U U -
A holtakat feledve.
U - U - U - U
Könnyes szemek, fájó szivek
- - U - - - U -
Ma már megint mosolygnak -
U - U - U - -
S a föld alatt szép csöndesen
U - U - - - U U
Alusznak a halottak.
U - U U U - U
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
|
Alliteráció
Alliteráció
|