Gyermekké tettél. Hiába növesztett
- - - - - U- U U - -
harminc csikorgó télen át a kín.
- - U - - - U - U -
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
- U - - - U - U - - -
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
- - - - - - - - UU
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
- - - U - - U U U - -
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
U U - - - - U - U U
Az éveket, mik sorsom összetörték,
U - U - - - U - U - -
reám zudítja minden pillanat.
U- U - U - - - U U
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
U - - - U - U - U - U
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
- U U U - - - - U -
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
U- U - - - U U U - -
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
- - - - - U U - U U
Reám néztél s én mindent elejtettem.
U- - - - - - U - - -
Meghallgattál és elakadt szavam.
- - - - - U U - U -
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
- - U U U - - - U - -
hogy tudjak élni, halni egymagam!
- - U - U - U - U U
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
U - U - U U U - U - -
magamba bujtam volna, nem lehet -
U - U - - - U - U U
alattam kő és üresség fölöttem.
U - - - - U - - U - U
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
- U - - - - - - U U
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
U - U - U - - - - - -
kinek szeméből mégis könny ered.
U - U - - - - - U -
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
U - U - - - U U - - -
nagyon meg tudtam szeretni veled.
U - - - - U - U U U
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| | |
|
|