Ezen a fáradt délutánon U U U - - - U - U A koravén ősz bandukolt át U U U - - - U - - A vasárnapi pesti utcán, U U - U U - U - - Mely kongott a nagy unalomtól. - - - U U U U - - Egy kopár bérház kapujában - U - - - U U - - Ki itt belépsz, hagyj föl reménnyel! U - U - - - U - U Egy vén anyóka ült a padkán - - U - U - U - - Kísértetes magányosan - - U - U - U U És végtelen egykedvűséggel. - - U U - - - - - Benéztem szürke két szemébe, U - - - U - U - U Mint a kutakba néz az ember - U U - U - U - - S úgy éreztem, hogy e szemek - - - - U U U - Nem láttak soha, soha napfényt, - - - U U U U - - Nem láttak soha, soha kertet, - - - U U U U - - Nem láttak soha, soha májust - - - U U U U - - S üres és dermedt tükreikben U U - - - - U- U Az élet szörnyű semmisége U - - - - - U - U Úgy tükrözik, mint ólmos égnek - - U - - - U - - Siralmas őszi rongyai U - U - U - UU A halott Brügge csatornáiban. U U - - U U - -U U
| 9
9
9
9
9
9
9
8
9
9
9
8
9
9
9
9
9
9
8
10
| Alliteráció
|