Juhász Gyula Unalom című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Ezen a fáradt délutánon
U U  U  - -    - U - U 
A koravén ősz bandukolt át
U  U U -  -    -  U -   - 
A vasárnapi pesti utcán,
U  U -  U U  -  U -  -   
Mely kongott a nagy unalomtól.
 -    -  -   U  U   U U -  -  
Egy kopár bérház kapujában
-    U -   -  -   U U - -  
Ki itt belépsz, hagyj föl reménnyel!
 U -    U -      -     -   U -   U  
Egy vén anyóka ült a padkán
-    -  U  - U -   U  -  -  
Kísértetes magányosan
 - -  U -   U -  U U 
És végtelen egykedvűséggel.
-   -  U U  -   -  - -  -   
Benéztem szürke két szemébe,
 U -  -    -  U  -    U - U  
Mint a kutakba néz az ember
 -   U  U -  U  -  U  -  -  
S úgy éreztem, hogy e szemek
  -   - -  -    U   U   U -  
Nem láttak soha, soha napfényt,
 -   -  -   U U   U U  -  -     
Nem láttak soha, soha kertet,
 -   -  -   U U   U U  -  -   
Nem láttak soha, soha májust
 -   -  -   U U   U U  - -   
S üres és dermedt tükreikben
  U U  -   -  -    -  U-  U 
Az élet szörnyű semmisége
U  - -    -   -  -  U - U
Úgy tükrözik, mint ólmos égnek
-    -  U -    -   -  U  -  -  
Siralmas őszi rongyai
 U -  U  -  U  -   UU
A halott Brügge csatornáiban.
U  U -     -  U   U -  -U U  
 9

9

9

9

9

9

9

8

9

9

9

8

9

9

9

9

9

9

8

10



































Alliteráció