Szerző
Baróti Szabó Dávid

Baróti Szabó Dávid

költő, nyelvújító, pap és tanár

1739. április 10. — 1819. november 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1486 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. szeptember 4.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Baróti Szabó Dávid

Barátság

Míg puhán hord a csapodár szerencse,
Számoson kelnek s csakhamar barátid;
Majd ha nagy finnyás öliből kihajtand.
Mind eloszolnak.

Nézd eme sok száz jövevény galambat:
Fényes házaknál keres ez lakóhelyt;
Nem szeret rongyos fedelű toronyba
Hordani fészket.

Mindenütt híven követőd az árnyék,
Míg arany színbenn egeken van a nap:
Ez lenyúgodván, amaz is legottan
Mind elenyészik.

Futnak a hangyák az üres veremtől:
A saját hasznát kereső barát is
A vagyonjából kifogyott barátját
Messze kerűli.

1786.

Baróti Szabó Dávid aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ