Sírj, oh szép Venus! és te, kis Kupído! - - - U U - U - U - U Széllyel sírjatok, oh kegyes személyek! - - - U U - U - U - - Mert nagy búba merűlt szegény leányom: - - - U U - U - U- - Megfosztotta halál szelíd verébtől! - - - U U - U - U - - Evvel múlatozott napott-napestig, - - - U U - U - U - U Ezt ő, mint szeme fényit, úgy szerette; - - - U U - U - U - U És méltán: mivelhogy kegyes leányát - - - U - - U - U- - Úgy esmérte, miként leány az anyját; - - - U U - U- U - - Ezt ő el nem hagyá, hanem körűle - - - - U - U - U - U Szökdécsel vala csak reá sisegvén: - - - U U - U- U - - Ennek szép kebelén kereste nyugtát. - - - U U - U - U - - Most már félve bolyong setét helyekben, - - - U U - U - U - - Honnan senki se tér megént világra. - - - U U - U - U - U Vesztél vólna el oh gonosz setétség, - - - U U - U - U - - Melly minden gyönyörűt befalni szoktál! - - - U U - U - U - - Oh kedves madaram miattad elvész! - - - U U - U- U - - Oh nem várt eset! oh szegény madárka! - - - U U - U - U - U Rajtad szánakodik kegyes leányom - - - U U - U - U- - Sírástól dagadott veres szemekkel! - - - U U - U - U - U
| 11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
| Alliteráció
|