A jeltelen sírokra gondolok,
U - U - - - U - U -
Miken halottak estéjén se ég mécs
U - U - U - - - U - -
És nincsen koszorú. A feledés
- - - U U - U U U -
A földdel egyenlővé teszi őket.
U - U U - - - U U - -
Pedig alattuk is ember pihen,
U U U - U U - - U -
Ki élt és maga volt egész világ.
U - - U U - U - U -
Most egy virág sem emlékszik reá.
- - U - U - - - U-
Az egyik dicsőségről álmodott,
U U - U - - - - U -
Boldogságról a másik, szerelemről
- - - - U - - U U - -
A harmadik. Felejtést kaptak ők.
U - U - U - - - U -
De én az ő sírjukra gondolok
U - U - - - U - U U
És felidézem őket. Mindenik
- U U - U - - - U -
Hanton egy mécset gyújtok s koszorúmat
- U - - - - - U U - U
Elhelyezem és békés álmokat
- U U U - - - - U -
Kívánok mindeniknek. Legyenek
- - - - U - - U U U
Egy boldogabb jövőnek földje ők,
- - U - U - - - U -
Melyen a gyűlölség-bogáncs helyett
U U U - - - U - U -
Jóságvirág nő s nem hiába éltek.
- - U - - - U- U - U
| 10
11
10
11
10
10
10
10
11
10
10
10
11
10
10
10
10
11
|
|