Juhász Gyula

Kései bölcsesség

A földi életet, mi hátra van,
Csak ráadásnak tartom untalan,
Ha jó, ha rossz, már nem nyugtalanít,
Az én utam már sok halálba vitt.

Ha jó, ha rossz, elnézem a napot,
Esőben, fényben eldalolgatok,
Viharban, csöndben érzem boldogan,
Hogy a szívemben sír nyugalma van.

A sír nyugalma áldott nyugalom
S a szenvedélynél jobb az unalom,
Mely virágot hímez, emléket ültet
S könnyel becézi eltűnt kedvesünket!