Az alkony kéken hamvazó ködében
U - - - - - U - U - -
Most térnek nyugovóra mind a házak,
- - - U U - U - U - U
A csöndbe bámulnak komoly fehéren
U - U - - - U - U - -
S tetőiket lehúzza az alázat.
U -U - U - U U U - U
Az ablakok kis, vaksi fénnyel égnek,
U - U - - - U - U - U
Öreg parasztok néznek így az éjbe
U - U - - - U - U - U
És lecsukódnak jó korán e fények
- U U - - - U - U - -
S virraszt tovább az udvar jegenyéje.
- - U - U - - U U - U
Mint régi csősz, dúdolgat egymagában
- - U - - - U - U - -
S a csillagokba nyújtózik didergőn,
U - U - U - - - U - -
Alatta boldogabb a tyúkok álma
U - U - U - U - U - U
S ha elszundít, hát ő is egy az erdőn.
U - - - - - U U U - -
Az országút elindul bandukolva
U - - - U - - - U - U
Az éjszakában, tornyokat keresve,
U - U - - - U - U - U
Fáradt utast és aranypénzt a porba
- - U - - U - - U - U
S egyszer csak eltűnik a végtelenbe.
- - U - - U U - U - U
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| | |
|
|