Szerző
Szentjóbi Szabó László

Szentjóbi Szabó László

magyar költő

1767. június 22. — 1795. október 10.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 882 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. június 27.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Szentjóbi Szabó László

A holdhoz

Teljes hold! szép fényességed
Már derül fel messzéről,
A pásztor régen néz téged
Görbe botja végéről.

Erejére lágy tüzednek
A hegyek már pirulnak,
S amint sugárid szélednek,
A csillagok meggyulnak.

Már a réti cseppharmatok,
Mind gyöngyökké lettenek,
A források s folyamatok,
Megezüstöztettenek.

Jer szelíd Hold! szép fényeddel,
Jer, szerezz csendességet!
Csak te vetsz feljövéseddel
A búnak s gondnak véget!

Míg fényedbe nincs enyészet,
Míg a nap fel nem szalad,
A föld s az egész természet
Nyúgoszik teáltalad!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ