Szerző
Révai Miklós

Révai Miklós

nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója

1750. február 24. — 1807. április 1.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2247 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. június 22.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Révai Miklós

Szomorú indulat

Mi kesergő sok gondolat
Terheli bús fejemet?
Sérűlt szívem ott nem mulat,
Hol töltöttem kedvemet:
Mindent megun, minden sérti,
Az öröm szót már nem érti,
Nem találom helyemet.

Megváltozott egen, földön
Nékem minden alkotmány:
Nem mosolyog olly szép zöldön
A rét s kerti oltovány:
Elfonnyadást veteményben,
Homályt látok a napfényben,
A hajnal is halavány.

Szerencsétlen elő-érzés
Szomorú életemről!
Kedvet fojtó kemény végzés
Mit mond árva fejemről?
Mindenfelűl borúl az ég:
Nincsen tehát már reménység
Boldogabb jövendőről.

Révai Miklós aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!