Szép csöndesen
Meggyógyulok még, oly jó hűs az éj lenn.
A szívem is eláll a csönd ölében.
Meggyógyulok még, nem fáj majd az édes,
Gyönyörrel égő féltésem, ha éj lesz.
A gyöngyvirágok s jázminok felettem
Vígan virulnak majd a síri kertben.
Te tündökölsz szépen tovább a napban
És elfelejted rég, hogy elmaradtam.
A dalaim új ajkon újra zengnek
Mulandó fájást és örök szerelmet.
Folyik tovább a bús, víg földi játék,
Vagy ajkam lenn is a csókodra vár még?
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!