A nap öszvevett világit ablakunkba sütteti, U U - U - U - U - U - U - U U Télidőbe, bár tekintsed, ékesül tekinteti! - U - U - U - U - U - U - U U Még alig, hogy kezde jőni szép világa felfelé, - U - - - U - U - U - U - U - Nem tudom, mi furcsa kedv már szíveinket eltelé. - U - U - U - - - U- U - U - Majd tovább is, hogy mosolygó fénye feljebb lépdegel, - U - - - U - - - U - - - U - Mind nagyobb-nagyobb serénység szíveinkbe keldegel. - U - U - U - - - U- U - U - Nem tudom, miféle nap lesz, mely ma hozzánk érkezik. - U - U - U - - - U - - - U - Látom azt, hogy víg örömmel kezdetén ígérkezik, - U - - - U - - - U - - - U - Mintha minden órán hívna, hogy ma vigadozni kell; - U - U - - - U - U U U - U - Titkos inditóerő ez, e napunkba! hinni kell! - U - U -U - U U U - U - U -
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
| 15
15
15
15
15
15
15
15
15
15
| | | |
| Alliteráció Alliteráció
|